-Jól van na gyere ide. -tártam szét a karomat és elindultam Justin felé aki nagy vigyorral az arcán megölelt.
-Katy felmennél a szobádba? Akarnék beszélni Justinnal-nézet rám apu.
-Öm...aha oké -egyeztem bele.
Ránéztem Jusra aki biztatóan mosolygott. Mivel megbeszéltük, hogy nem mond el semmit apunak, így nyugodtan felmentem a szobámba.
Mivel nem tudtam mit csinálni ezért felhívtam Skype-on Adrit. Úgy az ötödik csengésre felvette.
-Sziaa! Hogy vagy? Olyan rég láttalak-mondtam.
-Sziaaa! Jól most, hogy felhívtál tombolok belülről-vigyorgott- Nagyon hiányzol!!
-Te is nekem.
-Na és mesélj mi van veled?
-Hát semmi különös...-magyaráztam
-Katy! Engem nem tudsz becsapni! Mondd mi bántja szíved/lelked -mosolygott sejtelmesen
És elmeséltem az egész történetet. Azt amikor Brad rámmászott, vagy éppen azt mikor Justinnal fürödtünk. Vagy mikor kioktatott az a kurva a suliba.
-És milyen volt? -kérdezte vigyorogva
-Mármint mi?
-Justin kockái.....mi más? -forgatta szemeit
-Most, hogy mondod.. -húztam az agyát
-Igen?
-Hát.....kockás. -nevettem
-Jaj Katy....nem úgy! -nevetett
-Jól van tudom.
-Akkor?
-Hát fürdőgatyába és vizes hajjal.....elégé SEXY volt. -meséltem
-Á....úgy irigyellek.
Erre csak kiöltöttem a nyelvem.
-És Brad? Tetszik? -kérdezte szemöldökét húzogatva
-Hát...igen....
-Katy ez mit jelent? Belezúgtál? -kérdezte sejtelmes mosollyal
-Hát szerintem igen. De Justint is nagyon bírom
-Kit választasz? -kérdezte miközben kopogtak az ajtómon
-Igen? -kiabáltam
-Katy gyere le beszélnünk kell. -mondta anyu az ajtóból
-Oké mindjárt megyek!
-Na Adri nekem mennem kell. Szia-mosolyogtam a kamerába
Választ meg se várva kinyomtam. Igazából örülök, hogy pont most jött szólni anyu, legalább nem kell megmondanom, hogy kit választok. Mondjuk ezt még én se tudom.
Nagy nehezen összeszedtem magam és lementem a lépcsőn egyenest a nappaliba. Ott ült Justin szomorúan (?) maga elé bambult, apu fel-le járkált mérges arckifejezéssel és anyu akinek az arcáról nem tudok semmit leolvasni.
-Na végre! -kiáltott fel apu
-Mit csináltam?-kérdeztem meglepődve
-Katy Justin mindent el mondott...-szált be anyu is a beszélgetésbe
-Ezt hogyan értsem? -kérdezem Justinra nézve
-Katy figyelj...-nézett rám Justin megbánó arccal -...mivel a szüleid aggódnak érted ezért szerettem volna segíteni nekik....
-De Justin megígérted! -kezdtek el potyogni a könnyeim
-Katy ne sírj...-meg akart ölelni de nem engedtem neki
-Katy ezután minden nap, iskola után vagy én vagy Justin fog menni érted...-kezdte apu de én közbeszóltam
-Nem!! Nem vagyok már ovodás! Egyedül is haza tudok jönni! -emeltem fel a hangomat
-Az igaz de mi van ha megint letámad az a vadbarom?-kérdezte kikelve magából anyu
-De nem fog!
-Honnan tudod?-kérdezte apu
-Onnan....onnan...-dadogtam össze-vissza
-Igen, honnan?-kérdezte anyu
-Onnan, hogy akkor be volt szíva -találtam ki valami írtó nagy hülyeséget
-Hogy mi van??! -kérdezte Justin kikerekedett szemekkel,aki ezt az egészet végignézte
-Hát ő azt mondta, hogy én velem ép ésszel biztosan nem kezdene ki....-kezdtem bele a magyarázásba de Jus közbevágott
-Katy...ugye ezt te sem hiszed el...-mosolygott
-Hát...de elhiszem.
-Pedig én a te helyedben biztosan nem hinném el-mondta
-Mi van? -kerekedtek ki a szemeim
-Csak nézz magadra-mutatott rajtam végig-Gyönyörűk a szemeid,a testedért mit meg adnának a többi lányok,hogy ilyen szép testük legyen-bókolgatott Justin
-Gyerekek azért mi is itt vagyunk-szólt közbe apu avval a fura mosolyával, amit csak akkor használ amikor valamilyen fiúval vagyok és rajtakap minket valamin.
-Apu ez nem az...-kezdtem bele
-Nem? Akkor mi?-kérdezte megint a avval a mosollyal
-Tudod mit,inkább hagyjuk. -zártam le ezt a vitát mert tudom,hogy ennek még holnap se lenne vége.
-Ahogy akarod-mosolygott el sejtelmes mosollyal
-Katy akkor a korrepetálásod mikor lesz Justinnal?-váltott témát anyu
Ránéztem Jusra,aki vette az adást és válaszolt helyettem.
-Szerintem most elintézhetjük mert nekem most van időm.-mosolyodott el
-Akkor gyere Justin..-fogtam meg a karját és húzni kezdtem fel az emeletre
Bementünk a szobámba,én leültem a bobzsákomba Justin pedig elkerekedett szemekkel nézte a CD gyűjteményemet a polcon.
-Meg van egytől-egyig. -húzta végig az ujját a CD-ken
-Hát....-vakartam meg a fejem-....igen-mosolyogtam el
Justin megfordult és elmosolyodot. A mosolyával elkápráztatott. Akaratlanul is elkezdtem vigyorogni.
Eszembe jutott,hogy régen mit megadtam volna csak azért,hogy lássam őt élőben. Mondjuk egyszer voltam az egyik koncertjén,de az nem ugyan az mert volt közöttünk 1000 méter. Emlékszem arra is mikor ment a One Less Loney Girl ott imádkoztam,hogy én legyek fent a színpadon és csak nekem énekeljen. A koncert után persze haza kellet mennem mert elégé késő volt már,és a szüleim nem engedtek el egyedül. Hát igen,elég régen volt. De talán az egyiket meg tudom valósítani.
-Justin?-szóltam neki,mire ő megfordult
-Igen?-mosolygott
-Csinálhatok........egy.....képet....veled?-nyögtem ki nagy nehezzen
-Veled ezret is csinálnék-kacsintott rám
Elővetem a telefonomat,majd elkezdtünk fényképezkedni. Mit mondjak...eléggé sok képet csináltunk. A kedvencem mikor Jus átkarol és egy puszit nyom az arcomra,vagy mikor én nyomok puszit az arcára. Amikor végeztünk és lett úgy kb. 1 000 képen Jussal,a kedvenc képemet beállítottam háttérnek. Justin ezt csak egy mosollyal nyugtázta és nekiálltunk tanulni.
Amior felébtedtem már sötét volt. Mivel szomlyas voltam ezért lementem a konyhába egy pohár üdítőért. Lent apuval találkoztam.
-Szia-köszöntem és kinyitottam a hűtőt
-Sajnálom,hogy kiabáltam veled. Nagyon féltelek-ált mellém
-Nem történt semmi-vettem ki a hűtőből a narancslét,majd apura mosolyogtam
-Igérd meg,hogy nem fogsz ojan bulikba meni ahol sokat isznak az emberek,vagy drogoznak-nézet a szemembe
-Ez volt az első és talán az utolsó is-montam szomorúan és felmentem a szobámba a narancslémel együt
Bementem a fürdőe. Lezuhanyoztam,hajat mostam és felvettem az alvós szettemet. Bebújtam az ágyba és elaludttam.
Sziasztoook!
Remélem tetszik :)
2 komment után jön a kövi rész!!